Kedves Piroska!
Régóta nem írtál. Megbántottalak?
2009. május 12., kedd
2009. május 5., kedd
800 éves a Ferences rend
Lengyel Donát OFM: A ferences lelkiség
A nagyszõlõsi ferences rendházszerzeteseiEgy család vagy egy közösség életében az évfordulók alkalmat adnak arra, hogy számot vessünk egy idõszakkal és elõre is tekintsünk: hogyan tovább? Rendünk életében ebben az évben 3 kerek évforduló van, amely erre a gondolkodásra indíthat bennünket.
Idén 800 éves a ferences rendi közösség, 30 éve, 1979-ben II. János Pál pápa Rendünk alapítóját, Assisi szent Ferenc Atyánkat az ökológia mûvelõinek és a környezetvédelem védõszentjévé nyilvánította. A 3. évforduló pedig ide kötõdik: 20 éve mûködnek újra ferences testvérek Kárpátalján, errõl az év folyamán több programban meg fogunk emlékezni.Amikor a ferences lelkiséget, mint közösségünk mozgatóját és éltetõjét szeretnénk meghatározni, vissza kell nyúlnunk a forrásokhoz: milyen volt az alapító, Assisi Szent Ferenc istenkapcsolata, hogyan viszonyult õ az emberekhez és a világhoz.Szent Ferenc életének központi élménye az Úrral való találkozás, a Vele való kapcsolat. Istent, mint Fönségest és Dicsõségest imádja, ugyanakkor vallja róla, hogy Õ szelíd és irgalmas, aki megrendítõ módon, egészen közel jön az emberhez. Megtérése után rádöbben, hogy életének értelme: élni az Evangéliumot, imádkozni és együttmûködni az Isten kegyelmével. Tisztelettel van az üdvtörténet nagy eseményei, különösen a megtestesülés és a kereszthalál iránt, melyek számára egyértelmûen bizonyítják Isten alázatát és emberhez való odafordulását.Az ember Isten teremtménye, az õ hasonlatosságára lett megalkotva. Ez határozza meg Ferenc embertársaihoz való viszonyát, ezért szól hozzájuk így: "Jó napot, jó emberek!".Felismeri, hogy egy Atyánk van, ezért lehetünk mi testvérek, egyben testvérei Krisztusnak. Bár az embernek igen nagy méltóság adatott, Szent Ferenc megdöbben, hogy bûne folytán Isten teremtménye milyen mélyre süllyedt. De nem áll meg itt, hanem bízva az Atya irgalmasságában a bûnbánattartás fontosságát hangsúlyozza, sõt testvéreivel alkotott közösségét kezdetben Assisibeli Bûnbánó Testvéreknek nevezi.Szent Ferenc világhoz való viszonyában is alapvetõ istenélménye mutatkozik meg. Mivel Isten alkotásai: a teremtett világ dolgai, különösen a természet csodái, tiszteletet érdemelnek. Mindezek nem önmaguktól, hanem teremtettségük folytán értékesek. Ferenc mondása: "Deus meus et omnia!", azaz "Istenem és minden dolog!", ennek fényében érthetõ.Legismertebb mûve a "Naptestvér éneke", vagy "Naphimnusz", nem csupán romantikus gyönyörködés a természet szépségeiben, hanem a Teremtõ Isten mindenhatóságának, fölségének és végtelen jóságának átélése és dicsérete. Aktualitása abban van számunkra, hogy a természet - a teremtett világ - megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és elõmozdítása. Közösségünk számára Szent Ferenc nem írt elõ különleges tevékenységet, vagy speciális életvitelt.Az evangélium szerinti életre buzdít, s minden foglalatosság elé az "imádság és áhítat szellemének" fenntartását helyezi.A ferences lelkiség második fontos alappillére a fraternitás, vagy testvéri élet. A Szent így fogalmaz Végrendeletében: "testvéreket adott mellém az Úr". A testvériség alapja, hogy egy Atyánk van a mennyben, és mi mindnyájan az Õ gyermekei vagyunk.A Szent mint a másik embert tisztelõ, békességszerzõ, szelíd embereket küldi világba követõit.A minoritás, vagy "kicsiny-lét" a ferences lelkiség következõ fontos eleme. Szent Ferencet megrendíti Isten alázata, az, ahogy Fiában, hatalmáról lemondva az emberekhez fordul. Az alázat alázatot szül: Ferenc megérti, hogyha Isten ezen az úton közeledik az emberhez, ha az alázatosság az a horizont, amiben megjelenik, akkor nekünk ott, a kicsiben, kell keresni és ezen az úton járva találjuk meg õt. Ezért kéri testvéreit, hogy mindenkinél kisebbek és mindenkinek alárendeltjei legyenek, ezért nevezi közösségét Kisebb Testvéreknek. A minoritáshoz hozzátartozik a megalázottakkal, a nyomorgókkal, a peremre szorultakkal vállalt sorsközösség, az igazi szolidaritás.Az imádságban és elmélkedésben megélt istenkapcsolat nem maradhat az ember sajátja. A ferences lelkületû testvérek számára kezdettõl fogva nagyon fontos az evangélium hirdetése. Szent Ferenc így kezdi hívõkhöz intézett levelét: "Mivel szolgája vagyok mindenkinek, kötelességemnek érzem mindenkinek szolgálatára állni és az én Uramnak illatos igéit hirdetni." (2LHiv 2) A ferences igehirdetésnek és evangelizációnak a bensõbõl kell fakadnia, az Úr felé kell fordítania a megszólítottak figyelmét. Egyrészrõl szólítson fel a bûnbánatra, másrészt vidítsa fel a szíveket Isten dicséretében. Ne hosszú beszédekbõl álljon, hanem békét és üdvösséget közvetítve, egyszerûségben érje el minden kor emberét."A történelem során a testvérek mindig elég rugalmasak voltak ahhoz, hogy az emberek segítségére siessenek váltakozó ínségeikben. Így jutottak el az igazságosságért folytatott küzdelemhez, és oda, hogy gondoskodjanak a hátrányos helyzetûekrõl és az elnyomottakról, valamint mindazokról, akikért egyedül õk vállalhattak felelõsséget."Végül még egy fontos "ferences erényt" kell megemlítenünk: a derût, mely a lelkiségben élõket minden korban és minden helyzetben jellemezte.Meg nem erõsített regulájában így beszél errõl a Szent Atya: "És óvakodjanak attól, hogy kifelé szomorúak és komor tekintetû képmutatók legyenek, hanem mutassák meg, hogy az Úrban örvendeznek, vidámak és illõen kedvesek." (1Reg 7,16) Nem kényszeredett mosolygást kíván meg követõitõl Szent Ferenc, hanem az Istenbõl forrásozó, az Õ kegyelmébõl táplálkozó szent örömet: békés és higgadt derût, melyet mindazok elnyerhetnek, akik Istenre hagyatkoztak, s mely, mint ilyen, minden bajban megmarad.
www.ujhajtas.net.ua
A nagyszõlõsi ferences rendházszerzeteseiEgy család vagy egy közösség életében az évfordulók alkalmat adnak arra, hogy számot vessünk egy idõszakkal és elõre is tekintsünk: hogyan tovább? Rendünk életében ebben az évben 3 kerek évforduló van, amely erre a gondolkodásra indíthat bennünket.
Idén 800 éves a ferences rendi közösség, 30 éve, 1979-ben II. János Pál pápa Rendünk alapítóját, Assisi szent Ferenc Atyánkat az ökológia mûvelõinek és a környezetvédelem védõszentjévé nyilvánította. A 3. évforduló pedig ide kötõdik: 20 éve mûködnek újra ferences testvérek Kárpátalján, errõl az év folyamán több programban meg fogunk emlékezni.Amikor a ferences lelkiséget, mint közösségünk mozgatóját és éltetõjét szeretnénk meghatározni, vissza kell nyúlnunk a forrásokhoz: milyen volt az alapító, Assisi Szent Ferenc istenkapcsolata, hogyan viszonyult õ az emberekhez és a világhoz.Szent Ferenc életének központi élménye az Úrral való találkozás, a Vele való kapcsolat. Istent, mint Fönségest és Dicsõségest imádja, ugyanakkor vallja róla, hogy Õ szelíd és irgalmas, aki megrendítõ módon, egészen közel jön az emberhez. Megtérése után rádöbben, hogy életének értelme: élni az Evangéliumot, imádkozni és együttmûködni az Isten kegyelmével. Tisztelettel van az üdvtörténet nagy eseményei, különösen a megtestesülés és a kereszthalál iránt, melyek számára egyértelmûen bizonyítják Isten alázatát és emberhez való odafordulását.Az ember Isten teremtménye, az õ hasonlatosságára lett megalkotva. Ez határozza meg Ferenc embertársaihoz való viszonyát, ezért szól hozzájuk így: "Jó napot, jó emberek!".Felismeri, hogy egy Atyánk van, ezért lehetünk mi testvérek, egyben testvérei Krisztusnak. Bár az embernek igen nagy méltóság adatott, Szent Ferenc megdöbben, hogy bûne folytán Isten teremtménye milyen mélyre süllyedt. De nem áll meg itt, hanem bízva az Atya irgalmasságában a bûnbánattartás fontosságát hangsúlyozza, sõt testvéreivel alkotott közösségét kezdetben Assisibeli Bûnbánó Testvéreknek nevezi.Szent Ferenc világhoz való viszonyában is alapvetõ istenélménye mutatkozik meg. Mivel Isten alkotásai: a teremtett világ dolgai, különösen a természet csodái, tiszteletet érdemelnek. Mindezek nem önmaguktól, hanem teremtettségük folytán értékesek. Ferenc mondása: "Deus meus et omnia!", azaz "Istenem és minden dolog!", ennek fényében érthetõ.Legismertebb mûve a "Naptestvér éneke", vagy "Naphimnusz", nem csupán romantikus gyönyörködés a természet szépségeiben, hanem a Teremtõ Isten mindenhatóságának, fölségének és végtelen jóságának átélése és dicsérete. Aktualitása abban van számunkra, hogy a természet - a teremtett világ - megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és elõmozdítása. Közösségünk számára Szent Ferenc nem írt elõ különleges tevékenységet, vagy speciális életvitelt.Az evangélium szerinti életre buzdít, s minden foglalatosság elé az "imádság és áhítat szellemének" fenntartását helyezi.A ferences lelkiség második fontos alappillére a fraternitás, vagy testvéri élet. A Szent így fogalmaz Végrendeletében: "testvéreket adott mellém az Úr". A testvériség alapja, hogy egy Atyánk van a mennyben, és mi mindnyájan az Õ gyermekei vagyunk.A Szent mint a másik embert tisztelõ, békességszerzõ, szelíd embereket küldi világba követõit.A minoritás, vagy "kicsiny-lét" a ferences lelkiség következõ fontos eleme. Szent Ferencet megrendíti Isten alázata, az, ahogy Fiában, hatalmáról lemondva az emberekhez fordul. Az alázat alázatot szül: Ferenc megérti, hogyha Isten ezen az úton közeledik az emberhez, ha az alázatosság az a horizont, amiben megjelenik, akkor nekünk ott, a kicsiben, kell keresni és ezen az úton járva találjuk meg õt. Ezért kéri testvéreit, hogy mindenkinél kisebbek és mindenkinek alárendeltjei legyenek, ezért nevezi közösségét Kisebb Testvéreknek. A minoritáshoz hozzátartozik a megalázottakkal, a nyomorgókkal, a peremre szorultakkal vállalt sorsközösség, az igazi szolidaritás.Az imádságban és elmélkedésben megélt istenkapcsolat nem maradhat az ember sajátja. A ferences lelkületû testvérek számára kezdettõl fogva nagyon fontos az evangélium hirdetése. Szent Ferenc így kezdi hívõkhöz intézett levelét: "Mivel szolgája vagyok mindenkinek, kötelességemnek érzem mindenkinek szolgálatára állni és az én Uramnak illatos igéit hirdetni." (2LHiv 2) A ferences igehirdetésnek és evangelizációnak a bensõbõl kell fakadnia, az Úr felé kell fordítania a megszólítottak figyelmét. Egyrészrõl szólítson fel a bûnbánatra, másrészt vidítsa fel a szíveket Isten dicséretében. Ne hosszú beszédekbõl álljon, hanem békét és üdvösséget közvetítve, egyszerûségben érje el minden kor emberét."A történelem során a testvérek mindig elég rugalmasak voltak ahhoz, hogy az emberek segítségére siessenek váltakozó ínségeikben. Így jutottak el az igazságosságért folytatott küzdelemhez, és oda, hogy gondoskodjanak a hátrányos helyzetûekrõl és az elnyomottakról, valamint mindazokról, akikért egyedül õk vállalhattak felelõsséget."Végül még egy fontos "ferences erényt" kell megemlítenünk: a derût, mely a lelkiségben élõket minden korban és minden helyzetben jellemezte.Meg nem erõsített regulájában így beszél errõl a Szent Atya: "És óvakodjanak attól, hogy kifelé szomorúak és komor tekintetû képmutatók legyenek, hanem mutassák meg, hogy az Úrban örvendeznek, vidámak és illõen kedvesek." (1Reg 7,16) Nem kényszeredett mosolygást kíván meg követõitõl Szent Ferenc, hanem az Istenbõl forrásozó, az Õ kegyelmébõl táplálkozó szent örömet: békés és higgadt derût, melyet mindazok elnyerhetnek, akik Istenre hagyatkoztak, s mely, mint ilyen, minden bajban megmarad.
www.ujhajtas.net.ua
2009. május 3., vasárnap
Kedves Piroska!
Többször is elolvastam, nagyon érdekes történetet találtál, tényleg! Azon gondolkodtam, hogy merjem-e elmondani Neked, hogy én nem vagyok egy igazán kutyabarát alkat. Kérlek, hogy ne haragudj ezért, mert nem szeretnélek megbántani téged és mást sem. Nekem valahogy sok konfliktusom volt szegényekkel eddig, főleg itt a belvárosban és a legutóbbi esetem….. hát… két hónapja tart a hatása és még sok időbe telik majd amíg kijövök belőle….
Te soha nem félsz vagy féltél tőlük? :-)
Többször is elolvastam, nagyon érdekes történetet találtál, tényleg! Azon gondolkodtam, hogy merjem-e elmondani Neked, hogy én nem vagyok egy igazán kutyabarát alkat. Kérlek, hogy ne haragudj ezért, mert nem szeretnélek megbántani téged és mást sem. Nekem valahogy sok konfliktusom volt szegényekkel eddig, főleg itt a belvárosban és a legutóbbi esetem….. hát… két hónapja tart a hatása és még sok időbe telik majd amíg kijövök belőle….
Te soha nem félsz vagy féltél tőlük? :-)
Szép hetet!
Nem a képzeletünk játszik velünk.A "véletlenek"olykor sok angyali erőfeszítésbe kerülnek!
2009. május 1., péntek
Ez szép
Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton.A férfi élvezi a tájat,mikor ráébred,Ő már halott....
Emlékezett arra,amikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki,hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.Azon kezdett el gondolkozni,vajon hova viszi őket az út,amin sétálgatnak.Egy idő után elértek egy magas falhoz.Drága márványnak tűnt.Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére,ahol egy magas boltív húzódott,ragyogva a napsütésben.Mikor elsétáltak a boltívig,akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput,az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna.Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek,észre vettek egy asztalt az egyik oldalon,ami mögött egy ember ült.Mikor közelebb értek megszólalt:"Elnézést,megmondaná,hogy hol vagyunk,kérem?" "Ez a Mennyország,uram!"válaszolt az ember. "Remek!Kérhetnénk egy kis vizet?"kérdezte. "Természetesen,uram.Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek."invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni. "Bejöhet a barátom is?"kérdezte a kutyusára mutatva. "Sajnálom,uram de állatokat nem engedhetek be.Az utazó gondolkodott egy pillanatig,majd megfordult és visszament az útra a kutyussal együtt,hogy akkor inkább folytatja útját.Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy földútra,ami egy farm kapujához vezetett.Ez a kapu úgy nézett ki,mint amit soha sem zárnak be.Kerítés sem volt.Ahogy közeledtek a kapuhoz,észrevettek egy fának támaszkodó embert,aki épp olvasott. "Elnézést,uram,kérhetnék egy kis vizet?"kérdezte. "Persze,ott egy kút,jöjjenek be" érkezett a válasz. "A barátom is bejöhet?"kérdezte az utazó,a kutyusra mutatva. "Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat.Az utazó megtöltötte vízzel,hosszan ivott,újra töltött és letette a kutya elé.Mikor mindketten eleget ittak,visszasétáltak a férfihoz a fa mellé. "Mi ez a hely?"kérdezte az utazó. "Ez a Mennyország"válaszolt a férfi."Ez furcsa,egy fickó lentebb ugyanezt mondta" "Úgy érti az arany út a márvány kapukkal?Neeem.Az a pokol." "Nem bosszantja,hogy így megtévesztik az embereket?" "Dehogy.Örülünk neki,hogy előre kiszűrik az olyanokat,akik hátrahagynák a legjobb barátjukat."
Emlékezett arra,amikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki,hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt.Azon kezdett el gondolkozni,vajon hova viszi őket az út,amin sétálgatnak.Egy idő után elértek egy magas falhoz.Drága márványnak tűnt.Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére,ahol egy magas boltív húzódott,ragyogva a napsütésben.Mikor elsétáltak a boltívig,akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput,az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna.Megindultak a kutyával és ahogy közelebb értek,észre vettek egy asztalt az egyik oldalon,ami mögött egy ember ült.Mikor közelebb értek megszólalt:"Elnézést,megmondaná,hogy hol vagyunk,kérem?" "Ez a Mennyország,uram!"válaszolt az ember. "Remek!Kérhetnénk egy kis vizet?"kérdezte. "Természetesen,uram.Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek."invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni. "Bejöhet a barátom is?"kérdezte a kutyusára mutatva. "Sajnálom,uram de állatokat nem engedhetek be.Az utazó gondolkodott egy pillanatig,majd megfordult és visszament az útra a kutyussal együtt,hogy akkor inkább folytatja útját.Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy földútra,ami egy farm kapujához vezetett.Ez a kapu úgy nézett ki,mint amit soha sem zárnak be.Kerítés sem volt.Ahogy közeledtek a kapuhoz,észrevettek egy fának támaszkodó embert,aki épp olvasott. "Elnézést,uram,kérhetnék egy kis vizet?"kérdezte. "Persze,ott egy kút,jöjjenek be" érkezett a válasz. "A barátom is bejöhet?"kérdezte az utazó,a kutyusra mutatva. "Van egy tálka a kút mellett" bólintott az idegen.Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat.Az utazó megtöltötte vízzel,hosszan ivott,újra töltött és letette a kutya elé.Mikor mindketten eleget ittak,visszasétáltak a férfihoz a fa mellé. "Mi ez a hely?"kérdezte az utazó. "Ez a Mennyország"válaszolt a férfi."Ez furcsa,egy fickó lentebb ugyanezt mondta" "Úgy érti az arany út a márvány kapukkal?Neeem.Az a pokol." "Nem bosszantja,hogy így megtévesztik az embereket?" "Dehogy.Örülünk neki,hogy előre kiszűrik az olyanokat,akik hátrahagynák a legjobb barátjukat."
2009. április 29., szerda
IMA
Napfényes nappalon, sötétlő éjjelen, légy velem ne hagyj el, édes jó Istenem. Kísérgess utamon, vezérlő kezeddel, ha fejem lehajtom, álmomat ne vedd el. Éreztesd lelkemmel Szent Lelked erejét, láthassam munkámnak kedvező sikerét. Ha belső bánattól elsötétül orcám legyen vigasztaló meleg szavad hozzám! Óh áldd meg azokat kik drágák szívemnek, boldogítsd magadnál akik már pihennek!
Azt is áld meg Uram, ki sebet vág szívemen, légy velem, ne hagyj el édes jó Istenem!
Assisi Szent Ferenc: Boldogságok
Assisi Szent Ferenc:
Boldogságok
Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak hívatnak.
Isten szolgája mindaddig nem láthatja, mennyi türelem és alázatosság lakozik benne, amíg minden kedve szerint történik. Amikor eljön az idő, hogy akiknek kedvében kellene járniuk, ellenére cselekszenek, amennyi türelmet és alázatosságot mutat akkor, annyi lakozik benne, és nem több.
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Sokan vannak, akik állhatatosak az imádságban és a zsolozsma végzésében, sokat böjtölnek és sanyargatják testüket, de egyetlen szón, melyet magukra nézve sértőnek éreznek, vagy valami semmiségen, amit elvesznek tőlük, mindjárt megbotránkoznak és fölháborodnak. Az ilyenek nem lelki szegények; mert aki igazán lelki szegény, az gyűlöli önmagát, és azt szereti, aki őt arcul üti.
Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak hívatnak.
Igazán békességszerzők azok, akik a mi Urunk Jézus Krisztus szerelméért e világ minden szenvedése közepett is megőrzik lelküknek és testüknek békéjét.
Boldogak a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.
Igazán tisztaszívűek azok, akik a földieket megvetik, az égieket keresik, és nem szűnnek meg tiszta szívvel és lélekkel imádni és szemlélni az Urat, az élő és igaz Istent.
Assisi Szent Ferenc:
Az erény ereje
Ahol szeretet és bölcsesség van,
ott nincs félelem, sem tudatlanság.
Ahol türelem és alázatosság van,
ott nincs sem harag, sem felindulás.
Ahol vigasság és szegénység van,
ott nincs sem kapzsiság, sem zsugoriság.
Ahol nyugalom és elmélkedés van,
ott nincs sem aggályoskodás, sem szertelenkedés.
Ahol az Úr félelme őrzi a kaput,
ott nincs helye az ellenségnek a betörésre.
Ahol irgalom és tapintat van,
ott nincs sem pazarlás, sem keményszívűség.
(Köszönettel M.-nek)
Boldogságok
Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak hívatnak.
Isten szolgája mindaddig nem láthatja, mennyi türelem és alázatosság lakozik benne, amíg minden kedve szerint történik. Amikor eljön az idő, hogy akiknek kedvében kellene járniuk, ellenére cselekszenek, amennyi türelmet és alázatosságot mutat akkor, annyi lakozik benne, és nem több.
Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.
Sokan vannak, akik állhatatosak az imádságban és a zsolozsma végzésében, sokat böjtölnek és sanyargatják testüket, de egyetlen szón, melyet magukra nézve sértőnek éreznek, vagy valami semmiségen, amit elvesznek tőlük, mindjárt megbotránkoznak és fölháborodnak. Az ilyenek nem lelki szegények; mert aki igazán lelki szegény, az gyűlöli önmagát, és azt szereti, aki őt arcul üti.
Boldogok a békességszerzők, mert Isten fiainak hívatnak.
Igazán békességszerzők azok, akik a mi Urunk Jézus Krisztus szerelméért e világ minden szenvedése közepett is megőrzik lelküknek és testüknek békéjét.
Boldogak a tisztaszívűek, mert ők meglátják az Istent.
Igazán tisztaszívűek azok, akik a földieket megvetik, az égieket keresik, és nem szűnnek meg tiszta szívvel és lélekkel imádni és szemlélni az Urat, az élő és igaz Istent.
Assisi Szent Ferenc:
Az erény ereje
Ahol szeretet és bölcsesség van,
ott nincs félelem, sem tudatlanság.
Ahol türelem és alázatosság van,
ott nincs sem harag, sem felindulás.
Ahol vigasság és szegénység van,
ott nincs sem kapzsiság, sem zsugoriság.
Ahol nyugalom és elmélkedés van,
ott nincs sem aggályoskodás, sem szertelenkedés.
Ahol az Úr félelme őrzi a kaput,
ott nincs helye az ellenségnek a betörésre.
Ahol irgalom és tapintat van,
ott nincs sem pazarlás, sem keményszívűség.
(Köszönettel M.-nek)
2009. április 26., vasárnap
Sziasztok!
Ne haragudjatok,de az elmúlt hét kicsit zűrös volt!De mindennap gondoltam Rátok!Az én kedvenc írom Fekete István.
De nagyon tetszett a a Tomból a Hold,a Híd a Kwai folyón,és Kertész Erzsébettől A lámpás hölgy.
Ja,és Fekete Istvántól az ász:Bogáncs c.könyve.Vajon miért?:)
Szép hetet kívánunk!
2009. április 25., szombat
Kedvesek!
Jó hétvégét, jó pihenést és jó programot kívánok mindenkinek ebben a csodás időben!üdv. gs54_eva
2009. április 21., kedd
Kedves Piroska és kedves Lányok!
Köszönöm, hogy itt lehetek közöttetek Piroska blogján. Érzem, hogy ez egy nagyon jó választás.
Ha rákattintatok a nevemre ott nagyjából leírtam amit Piroska megkérdezett, csak ami első pillanatban eszembe jutott. Még az írókról nem írtam. A harmincas éveim második felében és még a negyvenesek elején is sokat forgattam Pilinszky János írásait és Simone Weil-t szintén. Nagyon nehéznek éreztem, de elég kitartóan olvastam. Akkor egy meglehetősen izolált környezetben éltem és kerestem a választ a kérdéseimre. Rájöttem később, hogy a hitem amit gyerekkoromban kaptam megadja a választ, de ápolásra szorul és újra kell tanulnom és mélyebben. Először Belon Gellért írásait bújtam, később Prokop Péter pap festő és író sorait és azután Barsi Balázs atya két könyve következett és formálta nagy erővel a gondolkodásomat és a hitemet és nagyon sokat köszönhetek neki.
Amúgy a Till Eulenspiegelt azóta befejeztem. A középkorban egy németről szól, aki kicsit bolond volt, egészen a keresztelője napjától a haláláig és még a koporsójában is. Sokszor és sok lehetetlen helyzetet produkált maga körül, fölbosszantva többeket és az emberek között nevetség tárgyává téve magát. A Hamupipőkét nem írom, biztos ismeritek…:-))
Minden jót kívánok Nektek, jó munkát és szép napokat!
És írjatok alkalomadtán ha erre jártok! üdv. gs54_eva
Ha rákattintatok a nevemre ott nagyjából leírtam amit Piroska megkérdezett, csak ami első pillanatban eszembe jutott. Még az írókról nem írtam. A harmincas éveim második felében és még a negyvenesek elején is sokat forgattam Pilinszky János írásait és Simone Weil-t szintén. Nagyon nehéznek éreztem, de elég kitartóan olvastam. Akkor egy meglehetősen izolált környezetben éltem és kerestem a választ a kérdéseimre. Rájöttem később, hogy a hitem amit gyerekkoromban kaptam megadja a választ, de ápolásra szorul és újra kell tanulnom és mélyebben. Először Belon Gellért írásait bújtam, később Prokop Péter pap festő és író sorait és azután Barsi Balázs atya két könyve következett és formálta nagy erővel a gondolkodásomat és a hitemet és nagyon sokat köszönhetek neki.
Amúgy a Till Eulenspiegelt azóta befejeztem. A középkorban egy németről szól, aki kicsit bolond volt, egészen a keresztelője napjától a haláláig és még a koporsójában is. Sokszor és sok lehetetlen helyzetet produkált maga körül, fölbosszantva többeket és az emberek között nevetség tárgyává téve magát. A Hamupipőkét nem írom, biztos ismeritek…:-))
Minden jót kívánok Nektek, jó munkát és szép napokat!
És írjatok alkalomadtán ha erre jártok! üdv. gs54_eva
2009. április 19., vasárnap
2009. április 18., szombat
2009. április 15., szerda
2009. április 14., kedd
2009. április 12., vasárnap
2009. április 8., szerda
2009. április 6., hétfő
2009. április 5., vasárnap
Bocsánat!
Elnézést kérek Mindenkitől,de otthon nem volt jó az internetem!
Kedves b.!
Néztem a képet,amit feltettél!Nem fogod elhinni,én is erre a képre gondoltam,hogy fel kellene tennem a blogra!Mivel nem volt net,így elmaradt!
Szép hetet kívánok Mindnekinek!
Piroska!
Kedves b.!
Néztem a képet,amit feltettél!Nem fogod elhinni,én is erre a képre gondoltam,hogy fel kellene tennem a blogra!Mivel nem volt net,így elmaradt!
Szép hetet kívánok Mindnekinek!
Piroska!
2009. április 1., szerda
Áldás!
Kedves Ildi!
Feltétlenül megírom,hogy mi lett a vizsgálat eredménye!Köszönöm,hogy imádkozól!Igen az idézetek már nekem is eszembe jutottak,csak nem akartam tolakodónak látszani!De ha szeretnétek természetesen fogok írni!
Sajnos ma nincs nálam a könyv,amiből szoktam írni,de majd hozom magammal és akkor írok.Azt már kitaláltam,hogy milyen ajándékkal kedveskedek Nektek Virágvasárnap!
Szép napot kívánok Isten áldásával!
Piroska!
Feltétlenül megírom,hogy mi lett a vizsgálat eredménye!Köszönöm,hogy imádkozól!Igen az idézetek már nekem is eszembe jutottak,csak nem akartam tolakodónak látszani!De ha szeretnétek természetesen fogok írni!
Sajnos ma nincs nálam a könyv,amiből szoktam írni,de majd hozom magammal és akkor írok.Azt már kitaláltam,hogy milyen ajándékkal kedveskedek Nektek Virágvasárnap!
Szép napot kívánok Isten áldásával!
Piroska!
2009. március 31., kedd
Szeretettel
Örülök én is, hogy itt a tavasz mert már nagyon fájdalmas volt a hideg és
rossz idő.
Piroska, irdd meg feltétlen, hogy édesanyád hogy van, minden nap imádkozom érte!
Mikor jársz Pesten?
Ha volna kedved itt írhatnál idézeteket mintahogy a másik honlapon elkezted!
Mindnyájunk épülésére.
Ildi
rossz idő.
Piroska, irdd meg feltétlen, hogy édesanyád hogy van, minden nap imádkozom érte!
Mikor jársz Pesten?
Ha volna kedved itt írhatnál idézeteket mintahogy a másik honlapon elkezted!
Mindnyájunk épülésére.
Ildi
Itt a tavasz!!!!!
Sziasztok!
Végre itt a tavasz!Szép idő van,és egyre szebb időt mondanak!Csak még a fecskék nincsenek itthon!Nekem már nagyon hiányoznak!
Legyen szép napotok!
Szeretettel!
Piroska!
Végre itt a tavasz!Szép idő van,és egyre szebb időt mondanak!Csak még a fecskék nincsenek itthon!Nekem már nagyon hiányoznak!
Legyen szép napotok!
Szeretettel!
Piroska!
2009. március 29., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)